Hírlevél

BARTÓK-ÉV PRÁGÁBAN

Az 1100-as években épült, prágai Szent Lőrinc templom – amelynek a kertjében a középkorban kivégzéseket hajtottak végre – ma már szelídebb funkcióval bír: koncertek ideális helyszíne lett. Az Allegro Barbaro és más Bartók-zongoradarabok töltik majd be a teret november 2-án este, Fülei Balázs szólóestjén, egyebek közt azt is bizonyítva, hogy milyen tökéletes közege lehet a 20. század elején készült daraboknak a nyolcszáz évvel korábban megépített templom.

RÓMAI LISZT EST

A Költői és vallásos harmóniák című sorozat harmadik darabja, az Alphonse de Lamartine verse által ihletett Isten áldása a magányban Liszt egyik legszeretettebb saját alkotása volt, amit barátai körében is igen gyakran játszott. A darab – amely már valahol azokban a szférákban jár, ahol szerelem és Isten dicsőítése egy és ugyanaz – zárja majd Fülei Balázs Liszt-estjét és egyben a Misericordia installáció programjait november 9-én, a Római Magyar Akadémián.

MILYENEK A MAGYAROK?

A kérdésre általában csak úgy záporoznak a válaszok. Olyan sok jelző, annyi szituáció felel rá, hogy Lackfi János – az egyetlen kérdésre – három kötetet is szánt. November 10-én, az Óbudai Társaskörben az elsőből – a Milyenek a magyarok? címűből – olvas fel, Fülei Balázst pedig arra kérte, hogy egy-egy részlet után játssza egy magyar szerző darabját vagy éppen improvizáljon – annak függvényében, hogy elképzelése szerint mi illik legjobban a szöveg hangulatához.

MOZART – BARTÓK EMLÉKNAPOK

Maga és egyik tehetséges – ráadásul igen bájos – tanítványa, Franziska von Jacquin számára írta Mozart a négy kézre készült C-dúr szonátát. A híres bécsi botanika-professzor, Nikolaus Joseph von Jacquin gyerekei, Franziska és Gottfried a zeneszerző legszűkebb baráti köréhez tartoztak. Mozart a művet 1787-ben az alábbi szavakkal küldte el Gottfriednek: Legyen olyan jó, és adja át ajánlásommal a darabot húgának, Franziska kisasszonynak. Tudnia kell azonban, hogy nem lesz egyszerű megtanulnia. A C-dúr szonátát Fülei Balázs Demény Balázzsal játssza a Mozart születésének 260-ik, Bartók születésének 135-ik évfordulóján rendezett koncerten, november 29-én a kolozsvári Zeneakadémián, ezt követi majd Mozart D-dúr szonátája két zongorára, valamint a Bartók szonáta két zongorára és ütőhangszerekre.


Franziska von Jaquin

EGYMÁSRA HANGOLÓDNI

Október közepén Réti Balázs és Fülei Balázs a Kolozsvári Filharmóniával adott koncertet, a műsorban Bach és Mozart négy kézre, illetve két zongorára írt versenyművei szerepeltek. A nagy sikerű estéről Kulcsár Gabriella a Szabadság című lapba írt kritikát, ennek egy – Bach c-moll concertójára vonatkozó – részletét idézzük:

„Fülei Balázs és Réti Balázs zongorajátéka úgy igazodott egymáshoz, mint maghoz a gyümölcs. A négy kéz a két zongorán úgy simult egymáshoz, hogy pillanatokra mintha csak egyetlen hangszer szólt volna, máskor pedig ragyogó párbeszédek bontakoztak ki a két zongora között. De a két zongora ugyanolyan csiszoltan és gördülékenyen dialogizált a zenekarral is, mint egymás között. Előadásukat stílusos elegancia, barokk virtuozitás, az értelem és érzelem harmóniája jellemezte.”

MESTERKURZUS TITKOK

A közönség általában szenvedélyesen kíváncsi azokra az alkalmakra, amelyekről tud ugyan, de előle elzárva zajlanak: ilyen egy-egy próba vagy mesterkurzus. Fülei Balázs októberben zongora-, és kamarazenei mesterkurzust tartott a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, és ennek egy-egy momentumát a Szeged TV stábja is felvette.


videó

www.balazsfulei.com,contact@balazsfulei.com,www.facebook.com/balazsfulei
To unsubscribe from the newsletter, please click here!

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a legjobb böngészési élményt nyújtsa.